Az egészségünket elveszíthetjük fizikai okból (pl. balesetet szenvedünk, túl sok káros anyagot fogyasztunk, mérgezésünk vagy tápanyaghiányunk van). Lelki ok van a háttérben ha pl. „elemészt” a bánat, vagy „megüt a guta” a mérgelődéstől. Megbetegíthet a félelem (csalódás, szégyen, bűntudat, megalázottság, stb.) is. Szellemi ok miatt épülünk le, ha már nincs feladat, nincs miért élni, nincs késztetésünk a változtatásra (feleslegesek vagyunk, belefáradtunk a munkába, nyugdíjba mentünk, nem akarunk semmi mást, semmi újat, csak hagyjon minket mindenki békén).
Minden jel arra mutat, hogy egészségesek akkor vagyunk, ha átvesszük az irányítást az életünk felett, azaz tudatosan foglalkozunk testi-, lelki-, szellemi jólétünkkel, és ezeket harmóniába hozzuk egymással. Amivel törődünk, amit ápolunk, gondozunk, az fennmarad, fejlődik, felvirágzik. Amivel nem törődünk, az visszafejlődik, összeomlik, eltűnik. Gondoljunk pl. egy tárgyra, amelyet az idő vasfoga tönkretesz, ha nem vigyázunk rá, vagy egy termelő üzemre, ami csődöt mond, ha már nem törődik vele senki. Testünk, lelkünk, szellemünk is vagy épül, vagy leépül attól függően, hogy mennyit foglalkozunk vele, azaz mennyi energiát kap. Természetesen ez a három dolog egységet alkot, elválaszthatatlan egymástól. Ha bármelyiknek figyelmet szentelünk, azzal a másik kettő is épül.
A testünk épül vagy pusztul
Hála. Tiszteljük-e a testünket, amiért tökéletesen ellátja a feladatait? Hálát adhatunk a lábunknak azért, hogy szállít bennünket, a hasunknak, amiért megemészti a vasszeget is, a karunknak pedig, mert megcsinálja nekünk, amit akarunk. Hálát adhatunk az egészségünkért (a meglévő részéért). A hála építi a testünket.
Táplálkozás, méregtelenítés. Gondoskodunk-e arról, hogy értékes tápanyagokkal tápláljuk a testünket, és kitakarítsuk magunkból az értéktelen vagy káros anyagokat? Táplálkozás szempontból vagy valamitől, vagy valaminek a hiányától lehetünk betegek. Fontos a táplálék mennyisége, minősége, és fontos a tiszta víz, amiből a testünk legnagyobb százaléka áll. Kerülhetjük a testre ártalmas káros anyagokat (pl. alkohol, nikotin, kábítószer, élelmiszer-adalékok).
Mozgás. A testünk bizonyára azért van, hogy használjuk. „Mozgás az élet”. Aki nem mozog, az nem támogatja az izmait, az ízületeit, az emésztését, az anyagcseréjét, hanem pusztítja. (Sorolhatnánk a légzőszervrendszert, a keringést, a kiválasztó rendszert, a hormonháztartást, a nyirokrendszert, a hőháztartást, az elmeműködést, és a lelkünket is.) A napi rendszeres séta kihoz pl. a depresszióból bennünket, és biztosítja a jó közérzetet. Ha korlátozottak vagyunk a mozgásban, akkor izmaink megfeszítése is pezsdíti a vérünket (pl. nyújtózkodás). Ha kerüljük a túlhajszoltságot, nem élünk vissza a testünkkel, szükség szerint pihenünk és igazodunk a természethez (a nap járásához, a holdfázisokhoz, az évszakokhoz), akkor ezt a szervezetünk meghálálja.
Szükségletek. Gyakran nem is vesszük észre a testi szükségleteinket, vagy nem törődünk velük (szomjúság, éhség, hideg lábfej, vizelési inger, tartás, napsütés, levegő, mozgás, ízek, illatok, színek, látvány, ritmus), hanem tovább csináljuk a tennivalóinkat anélkül, hogy a testi igényeinket kielégítenénk. Jó, ha figyelmet szentelünk a tisztaságnak, bőrünk ápolásának, észrevesszük, ha törődést igényel. Óvjuk-e a testünket hidegtől, melegtől, veszélytől. Kerüljük-e a káros anyagokat, megválogatjuk-e, mi érjen a bőrünkhöz (háztartási vegyszerek, mosószerek, testápoló szerek). Lehetőség szerint kivédjük-e a környezeti ártalmakat (talaj-, víz-, levegőszennyezés, káros sugárzások). Gyakorolhatjuk a komfortérzetünk javítását. Kényeztethetjük sűrűbben a testünket, kialakíthatunk egy új szokást; a „jól érzem magam” szokását. Az egyre több jó érzés belső bőséget jelent, ami megalapozza a külső bőséget, azaz jó dolgokat, örömteli eseményeket, felemelő élményeket, kellemes körülményeket és áhított személyeket hoz az életünkbe, és mindez további jó érzésekhez, boldogsághoz vezet.
Fejlesztés. Különös figyelmet szentelhetünk a testünknek, ha fejlesztjük bármilyen mozgásművészettel, sporttal, jógával vagy tánccal.
A lelkünk erősödik vagy sérül
Hála. Tiszteljük-e a lelkünket? Hálát adhatunk az érzelmeinkért, az együttérzésünkért, a segítőkészségünkért, a lelkierőnkért, a nagylelkűségünkért, az ösztöneinkért. Hálát adhatunk a szívünk útmutatásaiért. A hálaadással épül a lelkünk.
Jó érzések. Ápoljuk a lelkünket, ha szándékosan keressük jókedvet, a lelket melengető dolgokat, szépséget, művészetet, humort, muzsikát. Gondoskodhatunk a jókedvünkről (vicces emberek, vígjátékok, jó könyvek, jó filmek, szép hangzások, finom illatok és ízek). Felidézhetünk jó pillanatokat, ez növeli a boldogságérzetünket. Nyithatunk egy tetszetős örömfüzetet pl., amibe az eredményeinket, örömeinket, háláinkat rögzítjük, és ezt gyakran forgatjuk. Töltődünk-e élményekkel, játékkal, humorral? Elmegyünk-e színházba, moziba, koncertre, fesztiválra? Engedünk-e néha az ösztöneinknek? Van-e ritmus, váltakozás, rend, rendszer az életünkben, amire a léleknek nagy szüksége van? Felüdülünk-e otthonunkon kívül évente legalább egyszer? Váltunk-e néha otthont, munkát, kapcsolatokat, hogy megújuljunk? Átrendezzük-e időnként a környezetünket, szobánkat, lakásunkat, kertünket?
Szeretet. Keressük-e azoknak az embereknek, csoportoknak a társaságát, akik közt önmagunk lehetünk, azaz nem kell mást mutatnunk kívül, mint ami belül van? Közöttük feloldódhatunk, erőt, energiát kapunk tőlük, ami építi a lelkünket. A lelkünknek biztonságra, szeretetre is szüksége van. Ideális esetben szeretet, figyelem, kedvesség, szívességek, kölcsönösség jellemzik kapcsolatainkat. Megismerhetjük a konfliktusoldás lépéseit, a kapcsolatépítés lépéseit, a stressz oldásának módjait, hogy minél kevesebb feszültséget és minél több belső békét érezzünk. Felmérhetjük és elfogadhatjuk minden körülmények között, hogy mi lehet a legrosszabb, ami történhet, és tehetünk azért, hogy a legrosszabb lehetőleg ne történjen meg. Oldhatjuk a lelki akadályainkat, pl. amikor úgy érezzük nincs elég akaraterőnk, és megismerhetjük az indítékainkat, drámáinkat, kommunikációnkat. Minél inkább ismerjük ezeket, annál kevésbé ítélkezünk, annál nagyobb bennünk a lelki béke.
Szükségletek. Az egyik legjobb módja a lelkünk építésének, hogy lelki szívességeket teszünk önmagunknak is; tekinthetünk magunkra úgy, mint királyra/királynőre, és lehetünk a legjobb szolgálónk is egy személyben, aki mindig keresi, és lehetőség szerint kielégíti ura/úrnője minden óhaját, szükségletét. Ezzel nagyszerűen erősíthetjük magunkban lelki síkon is a „jól érzem magam” szokását, valamint növeljük vele a hitünket a lehetőségeink korlátait illetően. Rabjai vagyunk-e a „tökéletesség” szükségletünknek? Elfogadjuk-e a dolgokat úgy, ahogy vannak, vagy harcolunk, és azt mondjuk, hogy „ennek nem így kellene lennie”? Van-e bennünk annyi erő, türelem és bölcsesség, hogy azon változtassunk, ami a kompetenciánk, pl. elsősorban önmagunk?
Kiteljesedés. A lelkünk bizonyára azért van, hogy használjuk. A lelkünkben szunnyad a kiteljesedett önvalónk („kreatív energiamintánk”), amit kibontakoztathatunk életünk során. Az érzelmeink az a jelzőrendszer, ami mutatja, hogy a bennünk rejlő lehetőségek mennyire nyilvánulnak meg. Ha szívünk szerint éljük az életünket, akkor kiteljesedünk, épül a lelkünk. Ha „eladjuk a lelkünket”, akkor beszűkülünk, a sok rossz érzés miatt sérül a lelkünk.
Fejlesztés. Különös figyelmet szentelhetünk a lelkünknek (gondolhatunk pl. a lelki állóképességünkre, lelkierőnkre, lélekjelenlétünkre, belső tartásunkra, érzelmi intelligenciánkra) sporttal, jógával, meditációval, személyiség fejlesztéssel.
A szellemünk épül vagy leépül
Hálát adhatunk tehetségeinkért, adottságainkért, képességeinkért vagy a belső bölcsességünkért. Tehetségeink fejlesztése, a szaktudásunk fejlesztése, feladatok, célok, tervezés és a munka, a cselekvés (haladás célok felé) az, ami biztosítja szellemi jólétünket.
Hozzáállás. Megváltoztatjuk-e magunk körül vagy magunkban azt, amit lehet, vagy sodródunk az árral? Keressük-e a rossz dolgokban a jó csíráját, vagy lesújt bennünket a kudarc? Ha nem vagyunk hajlandók feladatokat adni magunknak, mert tudjuk, hogy („úgysem fogom megcsinálni”), akkor leépülünk, fáradékonyak, depressziósak, betegek leszünk. Ha szeretnénk, megváltoztathatjuk pl. a kudarctűrő képességünket EFT-vel vagy agykontrollal. Fejlődünk és épülünk minden sikerrel és minden kudarccal, a feladataink megoldásával. Nyújthatjuk a tőlünk telhető maximumot a munkánk során (vegyük nagyon a lelkünkre!), ez épít bennünket. Ha pedig a feladat minden törekvésünk ellenére kudarcba fullad, akkor gyorsan lépjünk túl rajta (ne vegyük nagyon a lelkünkre!). Ha siratjuk a veszteséget (időt, pénzt, energiát, embereket), akkor leépülünk. Ha egy szükséges tapasztalatnak tekintjük, amelynek hasznát vesszük majd a későbbiekben, akkor épülünk. „Az életem feladatok sora, amelyek mindig igazodnak a fejlettségi szintemhez, mindig a tökéletes időpontban érkeznek, és én mindig több leszek általuk – ez a hozzáállás maximális belső békét biztosít.” /Andrew Matthews/
Szükségletek. Figyelembe vesszük-e a szükségleteinket? Pl. szükségletünk az, hogy amit elkezdtünk, legyen befejezve. Amit megígérünk, legyen teljesítve. Az igazság győzzön, a szorgalmas nyerje el jutalmát, a dolgok tökéletesen működjenek. Szükségletünk, hogy tervszerűség, rendszer, váltakozás legyen az életünkben. Szükségletünk a spontaneitás, a szabadság, a méltóság, a választási lehetőség is. Csökken az önbecsülésünk, az egyensúlyunk, a szellemi egészségünk, ha a szükségleteink csorbulnak.
Vágyak. Hajlandók vagyunk-e törődni a vágyainkkal? Szeretjük-e, tiszteljük-e magunkat annyira, hogy a saját vágyainkat ne bagatellizáljuk el, és ne csak mások vágyaiért dolgozzunk, hanem a sajátunkért is. Számba vehetjük életünk területeit a vágyak tekintetében:
- Mennyire vagyunk elégedettek önmagunkkal? 100%-osan ha jól érezzük magunkat az egészségünkkel, edzettségünkkel, kinézetünkkel, ruhatárunkkal, adottságainkkal, képességeinkkel, tehetségeinkkel, szakmai felkészültségünkkel, nyelvtudásunkkal vagy a szokásainkkal kapcsolatban.
- Mennyire vagyunk elégedettek a családunkkal, a környezetünkkel? 100%-osan ha jól érezzük magunkat a párkapcsolatunkban, a szűkebb és tágabb családunkban, baráti-, ismerősi köreinkben, tetszik a környezet, a helység, az ország, ahol élünk, jól érezzük magunkat az otthonunkban, ahol lakunk.
- Mennyire vagyunk elégedettek a pénzzel, a tulajdonnal, a munkával, a lehetőségeinkkel? 100%-osan ha elegendőnek érezzük, és jó érzéseink vannak a bevételeinket-, a tartalékainkat-, a befektetéseinket illetően, ha a helyünkön érezzük magunkat a munkánkban, ha látunk fejlődési-, kiteljesedési lehetőséget, és ha egyensúlyban érezzük az erőfeszítéseinket a cserébe kapott értékkel.
Tanulás. Fordítunk-e gondot a fejlődésre, tanulásra? „Ami nem fejlődik, az hanyatlik.” Szellemileg leépülünk, ha nem figyelünk arra, hogy milyen szellemi táplálékot engedünk magunkhoz (panaszkodó emberek, televízió, rádió, újság, internet). Épülünk, ha gondoskodunk a nekünk ideális időbeosztásról, személyiség-fejlődésünkről, támogató környezetünkről. Fejlődés a nyomástól, az erőfeszítéstől van, ami jöhet kívülről, de állíthatunk magunknak is kihívásokat. Épülünk, ha feladatokat teszünk magunk elé, és megoldjuk őket. Épülünk, ha vannak jól körülhatárolt, konkrét céljaink, tervezünk, haladunk feléjük. Ha képesek vagyunk irányítani a gondolatainkat, akkor az életünk mennyországgá válik. Épülünk, ha eddzük az elménket, figyelünk a szavainkra és cselekvés követi a terveinket. Épülünk, ha merünk ésszerűen kockáztatni, ha megismerjük- és számba vesszük a pénz természetét. Épülünk, ha megismerjük elménk törvényeit, és szisztematikusan módosítjuk önkorlátozó hiedelmeinket. Épülünk, ha megismerjük a természeti törvényeket. Minél inkább tisztában vagyunk azzal, hogy milyen univerzális törvényekhez igazodhatunk, annál szabadabbak vagyunk. Harmóniában lehetünk az univerzális törvényekkel, harmónia lehet a gondolataink és aközött, amit mutatunk kifelé. Megtanulhatunk kiállni magunkért anélkül, hogy ez rossz érzés lenne, és anélkül, hogy megbántanánk másokat.
Munka, feladatok, kihívások. Az élet munka, fejlődés. Az elménk bizonyára arra való, hogy használjuk. Ha alaposan megtanultunk valamit, azt átveszi „a tudatalatti” (tudattalan tudás), így az elme ismét szabaddá válik új információkra. Ha használjuk az elménket, akkor összehasonlítással, elemzéssel jutunk következtetésekre. Előrelátással, megfontoltan dönthetünk, és összeszedett, kiváló munkát végezhetünk. Ha felfedeztük és tökéletesítettük tehetségünket, mások javára fordíthatjuk, ez elégedetté tesz bennünket. A legtöbb jót akkor tehetjük másokért, ha azzal szolgáljuk őket, amihez a legjobban értünk.
Fejlesztés, gondolatirányítás. Fejleszthetjük az érzékelésünket, köztük a 6. érzékünket, hogy minél precízebben észleljünk dolgokat, és a tetteinket könnyedén igazíthassuk ahhoz, ami a célunk, ahhoz, amit a szívünk diktál, vagy amit a 6. érzékünk sugall. Edzhetjük az elménket nem csak tanulással, feladatokkal, munkával, hanem sporttal, jógával, meditációval, vizualizálással, koncentrációs gyakorlatokkal is. Ezek egyre tudatosabbá, egyre nyugodtabbá, egyre hatékonyabbá tesznek bennünket. A hitünk növekedni fog, a lehetőségeink tágulnak, a vágyaink egyre könnyebben valóra válnak. Mivel minden az elménkből, a meggyőződéseinkből indul ki, a gondolatirányítás elsajátításával és gyakorlásával a korábbiakhoz képest gyökeresen eltérő, üdvözítő eredményeket tapasztalhatunk majd az életünkben.
Minden törekvésünk hiábavaló?
A legtöbb, amit tehetünk, hogy boldogságra törekszünk, és ez nem csak nekünk lesz jó. Egy boldog ember sokkal jobban tud figyelni embertársaira, szociálisabb, összeszedettebb, tisztábban gondolkodik, sokkal többet bír és jóval több hasznot képes hajtani. Az emberek többsége mégis betegségekkel küszködik, és boldogtalan. Hogy lehet ez? Talán úgy, hogy egészségünk 70%-át elveszíthetjük anélkül, hogy észrevennénk.
Még ha törődünk is a testünkkel, a mozgással, megválogatjuk az étrendünket és tiszta levegőn élünk, a civilizáció akkor is hatással van ránk. Az egészségesnek hitt táplálékainkban egyre kevesebb a hasznos tápanyag, és ehhez a szervezetünknek alkalmazkodnia kell. Egyre több vegyszer és egyéb hatás (pl. sugárzás, időjárási szélsőség) vesz körül bennünket, ami szintén az alkalmazkodó képességünket teszi próbára.
Még ha úgy is gondoljuk, hogy minden rendben van a lelkünkkel, a kellemetlen érzelmeink (dühünk, aggodalmunk, szomorúságunk) jelzik a múlthoz való érzelmi kötődésünket, ami megakadályozhatja, hogy lelkileg teljesen egészségesek legyünk. Rengeteg eltemetett érzelmünk lehet, amelyeket régen történt események okoztak, és amelyek észrevétlenül meghatározzák a jelenlegi életünket.
Még ha úgy is gondoljuk, hogy vigyázunk a szellemünkre, tanulunk, fejlődünk, vannak céljaink és törekvő emberek között mozgunk, akkor is minden hat ránk, és a régi gondolati berögződéseink, szokásaink gátolhatnak bennünket a kibontakozásban, a szellemi egészség létrehozásában.
Éppen ezért egészségünk jóval nagyobb odafigyelést kíván, mint ahogy eddig hittük! Talán hosszúnak és bonyolultnak tűnik a fenti felsorolás, hogy mi mindent tehetünk a boldogságunkért. Valójában nagyon sok dolgot eddig is megtettünk, talán csak néhány dolog hiányzik.
További segítségek az egészségünkhöz
EFT. Az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) eddigi ismereteim szerint a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a betegségeink lelki hátterét rendezzük, a céljainkat rövid úton elérjük, illetve a személyiségünket fejlesszük. Látványos, ahogyan a belső bölcsességünk és a kreatív tudatunk összekapcsolódik egy-egy kezelés után, vagy a hosszabb terápia folyamán.
Önfejlesztő/egészségfejlesztő technikák. Az EFT-n kívül számtalan fejlesztő technika és ismeret létezik az agykontrolltól kezdve a kineziológián keresztül a légzésterápiáig. (Gyógyító kód, belső utazás, emotrance, szemmozgás terápia, kócs, masszázs, hipnoterápia, bioenergetika, radiesztézia, akupunktúra, akupresszúra, stb.) A www.sziakademia.hu oldalon pl. „életmentő gyakorlatokat” találunk lelki görcseink oldására, amelyeket a számítógép előtt ülve önállóan elvégezhetünk.
Könyvek garmadája szól meglepő gyógyulásokról, melyekben az életmódváltást minőségi táplálkozás, lelki tisztulás és szellemi fejlődés kíséri. Néhány személyiség fejlődéssel foglalkozó könyv nagy hatással volt rám:
P. E. T. Szülői Eredményességi Tréning /Thomas Gordon /
Ebből a könyvből megtudtam, hogy nem mindegy, hogyan beszélek a gyerekeimmel – a szavaknak súlya van. Megtanultam belőle, hogyan fordulhatok figyelmesen és megértően nem csak a gyerekek felé, hanem minden ember felé. Ezt a technikát akkor tudom alkalmazni, ha fortyog ugyan bennem az érzelem, de azért még tudok uralkodni magamon. Kiválóan levezeti a felindultságot, csalódottságot, aggodalmat, így nem tároljuk stresszként a testünkben, és ez nem okoz később betegséget. Amikor éppen tajtékzik az ember, akkor nem tud ésszerű lenni, hanem különféle gépies automatizmusok győzedelmeskednek – üvöltés, meggondolatlan reakciók, benyelés, megkukulás, megsértődés, helyváltoztatás, alkohol, csokoládé, stb. Ha mégis tudunk várni egy kicsit a reakciónkkal, akkor jól használható a könyvben leírt technika. (Ha ez nem megy, akkor EFT.)
Mennyei prófécia /James Redfield/
Megtudtam belőle, hogy az emberek egymás energiájára pályáznak (többnyire nem tudatosan), és erre milyen technológiákat használnak („zsarnok”, „vallató”, „szegény én”, „zárkózott”). Az is kiderül, hogy e helyett miért érdemesebb az univerzális energiával, a szinkronicitással (véletlen egybeesésekkel), a szülői spirituális örökséggel, vagy a kölcsönös rezgésemeléssel foglalkoznunk.
Személyiségünk rejtett tartalékai /Florence Littauer/
Kiderült számomra, hogy nem is vagyok akkora csődtömeg, mint gondoltam, hanem vannak kiváló tulajdonságaim, ahogy mindenkinek. Az összes fejezet úgy kezdődik, hogy „egy áldás vagy a világnak”. Nagy mulatsággal ismertem magamra és a közeli hozzátartozóimra. Igen tanulságos rájönni arra, hogy a másik ember nem hülye, csak az enyémtől gyökeresen különböző típust képvisel…
Pszichokibernetika /Maxwell Maltz/
Akinek odaadtam valaha is ezt a könyvet, az általában nem tudta letenni. Automatikus viselkedésmódjaink mechanizmusáról, a mindent meghatározó énképünkről rántja le a leplet egy plasztikai sebész orvos, aki nem csak a külcsínnal, hanem a belbeccsel is törődik. Akinek baj van az önbecsülésével, annak számára elsődleges olvasmány, az önbecsülés számottevően növekszik, mire a könyv végére érünk.
Enneagram /Eli Jaxon Bear/
Egy könyv, amely árnyaltabban foglalkozik a személyiségtípusokkal, és bevezet a lélek rejtelmeibe. Kilenc fő típus, két-két „szárnnyal”, három-három változat, kilenc-kilenc fejlettségi szint, oldott állapotú és stresszes állapotú mechanizmusok…. Szorozzál! Gyökeresen változtatta meg a látásmódomat, zseniális rendszernek tartom, és számomra máig is érthetetlen, hogy honnan tudja valaki ismeretlen olyan precízen, hogy a sokmillió ember közül éppen engem mi a szösz mozgat mindennapi tevékenységeimben. Azt is ecseteli, hogy merrefelé érdemes lépni, ha netán „elő akarjuk állítani” önmagunknak egy jobb (életrevalóbb, rátermettebb, elégedettebb) változatát.
Sikerkalauz I. /Dale Carnegie/
Azt hittem, hogy én egy kommunikatív lélek vagyok, akinek nem probléma ismerkedni, idegen emberekkel beszélni úgy, hogy mások örüljenek ennek. Hát tévedtem. Ahhoz, hogy barátokat szerezzek, egész mást kell csinálni, mint amit eddig csináltam. Nem ördöngösségeket, hanem életkönnyítő bölcsességeket tárt elém a könyv. Időnként újra kéne olvasni, mert hajlamos vagyok hamar elfelejteni, hogy az emberek mire vágynak.
Egymásra hangolva /Gary Chapman/
Ez a könyv látszólag semmi újat nem ír, valójában pedig teljesen új megvilágításba kerülnek a legszorosabb kapcsolataink. Minden szülőnek és minden szerelmesnek a kezébe adnám! Megtudtam, hogy hiába szeretek, ha ezt a másik nem érzi, legfeljebb csak tudja! És hiába szeretnek engem, ha én ezt nem érzem! Megvilágosodtam a tekintetben, hogy nem csak anyanyelv és idegen nyelvek vannak, hanem szeretetnyelvek is. Ezek: „kedves szavak”, „tartalmas együttlét”, „ajándék”, „apró figyelmességek”, „érintés” – ugye, hogy semmi új nincs bennük? Ám mégis azonnal olvasd el, ha még nem olvastad! A nagyon közeli hozzátartozóink lelkét folyamatosan melegíthetjük, ha a könyvben található igen egyszerű szabályokat betartjuk. Ha ezeket nem tartjuk be, akkor következnek be az érthetetlen konfliktusok, végül pedig az elhidegülés.
Kérd és megadatik /Esther és Jerry Hicks/
A könyv arról szól, hogy az érzelmeknek jóval nagyobb jelentőségük van az életben, mint ahogy gondoljuk. Ha semmi spirituális irányultságod nincs, akkor ne ezzel a könyvvel kezdd! Az érzelmek minden eredményünkben meghatározóak (párkapcsolat, pénz, idő, állás, egészség, szétszórtság, keresgélés, késés, halogatás, stb.). Kiváló gyakorlatokat találhatunk a könyv végén, amik közül a személyre szabottakat rendszeresen végezve megdöbbentő mértékű kellemes változásnak lehetünk tanúi. Ez nálam kicsit lassabban működött, de működött! (Nemrégiben eszméltem arra, hogy az érzelmeim többségét nem is vettem észre… Az EFT gyakorlása során hűlök el azon, hogy mennyi érzelmem sikkadt el, vagy alakult automatikusan gátlásokká bennem ahelyett, hogy gazdagította volna a lelkemet… Semmi nincs veszve, előttünk az élet!)
Éld az életed! /Louise Hay/
Kezdőknek kiváló bevezetés az „ezotéria” témába. (Ezotéria = nem tudományos megközelítése az élet nagy kérdéseinek. Pl. Mi az életünk célja? Miért „alussza át” a legtöbb ember az életét? Minek és hogyan ébredjünk fel? Miért vagyunk szegények vagy gazdagok? Miért vagyunk egészségesek vagy betegek? Miért vagyunk boldogtalanok vagy boldogok? Milyenek vagyunk mi emberek? Miért vagyunk olyanok, amilyenek? Hogyan függnek össze a betegségek az életünk történéseivel, gondolatainkkal? Milyen természeti törvényeket nem tanultunk az iskolában? Mi célból és hogyan igazodjunk a természet törvényeihez? Mi történik a halál után? Stb.)
Brandon Bays: Belső utazás
Figyelemre méltó könyv, gyakorlati technikát bocsát a rendelkezésünkre a problémáink megoldásához. Belső forrásunk bölcsességét felhasználva egy megbocsátási folyamaton mehetünk keresztül az érzelmeink segítségével.
Mesterkulcsrendszer /Charles F. Haanel/
A világ működésének filozófiája pontokba szedve. Az derül ki a könyvből, hogy az elme éppen úgy edzést (időt, meditációt) igényel, mint a test, ha nagyobb teljesítményt, tiszta látásmódot, újabb és újabb ötleteket várunk tőle. A test edzésével csodálatos sporteredményekre, az elme edzésével csodálatos életre számíthatunk. 24 héten keresztül gyakorlati útmutatást ad, ami a tökéletes összpontosításhoz vezet. Nagyon precíz, könnyed összpontosítás jellemzi a legkreatívabb pillanatainkat (önfeledt munka, ihletett szellemi termék, művészi alkotás), és ezt az állapotot tudatosan is előállíthatjuk. Már az első hét után is meghökkentő eredményt tapasztaltam (elvágólag megszűnt egy izomhúzódásom), és semmi bonyolult nincs benne. Hajrá!
Maximális teljesítmény /Brian Tracy/
A címével ellentétben ez a könyv nem a teljesítményről, hanem az élet esszenciájáról szól. Egybegyúrhatnék egy csomó személyiség fejlesztő könyvet, és az eredmény ez a könyv lenne. Az életünket gyökeresen máshogy is élhetjük, mint eddig. Határtalan lehetőségek rejlenek bennünk, amit ki is tudunk aknázni, ha akarunk.
A könyvből tanult 21 napos programozással pl. teljesen át tudtam alakítani magamat több szempontból:
- Reakcióidő: pár évvel ezelőtt, ha valaki ugratott, kellemetlenkedett, vagy nem értettem egyet vele, akkor gyakran csak néztem ki a fejemből, mint egy kuka, és semmi értelmes dolog nem jött ki belőlem. Kb. 6 (!) óra elmúltával jutott eszembe a legfrappánsabb válasz, és mérgelődtem vég nélkül, hogy hogy lehetek ennyire együgyű (gyengeelméjű). A „programozás” eredménye az, hogy ma azonnal jól tudok reagálni a legtöbb helyzetben. Ezzel az aprósággal mérhetetlen önbecsülés növekedésre tettem szert.
- Emlékezet: Míg korábban a megjegyzendő dolgok 80(!) %-a eltűnt a süllyesztőben és csak 20%-ra emlékeztem, ma ez az arány fordított: 80%-ra emlékszem, és csak 20%-ot vagy még sokkal kevesebbet felejtek el! Nagyon nem mindegy!
- Rendetlenség: a kaotikus létezésembe sok tekintetben rend költözött. Rend alakult ki a könyveim, a ruháim, a holmim közt, a legtöbb szükséges dolgot azonnal megtalálom, legyen az akár irat, akár kacat.
- Szétszórtság: a könyv hatására elkezdtem esténként tervezni a napjaimat, és csodálatos felfedezés, hogy a tudatalattim ennek következtében éjszaka is működik. Így másnap spontán eszembe jut, ami kell, spontán megoldódnak dolgok, amiken törtem a fejem, és gyakran könnyed belső késztetésből csinálom meg, amit akarok. A kellemes véletlenek megszaporodtak körülöttem, és ez igen élvezetessé teszi az életet.
Hanganyagok: Biegelbauer Pál Ki vagyok én? c. hanganyag ragyogó megközelítése az életnek, mely szerint lehetsz boldog, akár szeretett az édesanyád, akár nem. Kevin Trudeau A Te kívánságod a Te parancsod /GIN/, elvetemültebbeknek, akik el tudnak vonatkoztatni kedvezőtlen körülményektől vagy az összeesküvés elmélettől, és hajlandók 13 órányi hanganyagot végighallgatni, hogy a számukra szükséges információkhoz hozzájussanak.
Filmek: A titok c. népszerű film – a vonzás törvényének működésébe enged betekintést, amely univerzálisabb az általunk ismert fizikai törvényeknél. Mi a csudát tudunk a világról? – nagyszerű dokumentumfilm tudósok filozófiai fejtegetéseivel, kerettörténettel, animációval az élet nagy dolgairól. (Az elején kb. másfél perc után lesz hang.)
A tojás az újjászületés jelképe